Magyar Nyelvőr – Balogh Judit: A jelző és az értelmező

Mi jelző

A mutató névmási kijelölő jelző A főnévi ez, az mutató névmás gyakran fordul elő jelzőként, utaló értékét vagy a beszédhelyzet, vagy a szövegkörnyezet tölti fel deiktikusan vagy forikusan aktuális jelentéstartalommal, szerepe mindig a kijelölő funkcióra korlátozódik, kérdezni a melyik? Alaktani viselkedése alapján mindenképpen indokoltnak látszik elválasztani az előző, a minősítő jelzők csoportjától és a nem névmási kijelölő jelzőtőlhiszen a mutató névmási mi jelző jelző mindig egyeztetve van jelzett szavával, azaz fel kell tüntetnünk rajta az alaptag ragjait, névutóját, de a többes szám jelét és a birtokjelet is: ebben a pillanatban; az előtt a ház előtt; mi jelző a gyerekek; ezé a kislányé.

mi jelző

Ehhez még hozzátehetjük azt is, hogy a jelző és a jelzett szó között mi jelző a szerkezettípusban mindig megtalálható a határozott névelő. A mutató névmási kijelölő jelzős szerkezetben megmutatkozó egyeztetés azzal magyarázható, hogy ezek a szókapcsolatok értelmezős szerkezetből keletkeztek hangsúlyeltolódással: ezt, a házat ezt a házat.

A magyarban ez az alaptag elé kerül: férfi vendég. A magyarban ez lehet akármilyen személyű személyes névmás is: egymás példája, a te dolgod.

Annál is inkább indokolt ennek a jelzőtípusnak az elkülönítése a korábbi csoportoktól, mivel a távolra mi jelző főnévi mutató névmás fontos szerepet tölt be az alárendelő összetett mondatok tagmondatainak az összekapcsolásában, hiszen gyakran van jelen utalószóként a főmondatban.

Ezért lényeges annak a tudatosítása, hogy a raggal vagy jellel ellátott mutató névmás nemcsak alanyi, állítmányi, tárgyi, illetőleg határozói mondatrészszerepeket tölthet be a főmondatban, de jelzőként is állhat, s így a jelzői alárendelés jelölésére is alkalmas pl. A birtokos jelző és egyéb birtokos szerkezetek 5. A birtokos jelzős szerkezet a grammatikai birtokviszony formájában az összetartozás legkülönfélébb fajtáit fejezheti ki.

Jelzők használata

Ez lehet tulajdonosi viszony a lány babájarész-egész viszony a könyv fele, a kert elejecsaládi, társadalmi összetartozás Dózsa népe, a gyerek anyjavagy másfajta hozzátartozás is a mű szerzője — alkotó-alkotás viszony, a munka öröme — ok-okozati viszony, a szülők szeretete gyermekük iránt — genitivus subjectivus, a szülők szeretete a gyerekek részéről — genitivus objectivus, Budapest lakosai — a hely és az ott lakók közötti viszony, Budapest városa — sajátos azonosító viszony stb. A birtokos jelzős szerkezet vagy a szűkebb értelemben vett birtokos szerkezet alaptagját birtokszónak birtoknakbővítményét mi jelző szónak bináris opciókkal kapcsolatos képzés is nevezhetjük; a birtokos jelzőre a személyjeles birtokszó elé kitett kinek a valamije?

A birtokos jelző szófaja A birtokos jelző szófaja mindig főnév, mi jelző jellegű vagy főnévi értékű szó.

mi jelző

A mi jelző a fiú könyve; B  főnévi névmás: a te dolgod, egymás példája; C  főnévi igenév: itt az ideje befejezni; D  bármely más, aktuálisan főnévi értékű szó, azaz grammatikai főnév: a szép fogalma, a hogyan kérdése, mennyinek a fele. A birtokos szerkezetnek az alaptagja is természetesen mindig főnév vagy főnévi értékű: a szeme kékjea birtokviszony csakis szubsztanciális fogalmak között lehetséges viszony. A birtokos jelzős szerkezet alaki kérdései Szószerkezeti szinten a birtokviszony a magyarban mindig jelölt viszony.

USS vezérlő- és jelző készülékek – Állítsd össze magad!

De érdekes módon a birtokos jelzős szerkezetben kötelezően jelen mi jelző morféma nem a birtokos jelzőn lévő viszonyjelölő rag, hanem a birtokos személyjel, amely a jelzett szón, azaz a birtokon jelenik meg, és funkciója szerint egyeztet a birtokos számához és személyéhez.

Az esetrag elmaradásának lehetőségét éppen az teremtette meg, hogy a birtokos jelzős viszony jelölésében az egyeztető morféma, a birtokos személyjel mindig jelen van, s ezért a birtokos jelző lehet ragos és ragtalan is. De csak akkor, ha a jelző megelőzi a jelzett szót a fiúnak a könyve ~ a fiú könyve.

A birtokos személyjel önmagában, a birtokos kitétele nélkül is képes jelölni a birtokviszonyt, elsősorban 1. Az egyes szám harmadik személyű birtokos személyjel megjelenése a birtokszón azonban a személyjeles főnév kötelező kiegészülésigényét jelöli, mellette a birtokos jelző a szintaktikai kényszerből következően kötelező vonzatként jelenik meg.

Az egyes szám harmadik személyű személyjel ugyanis heterogén, egyes és többes számú és ezen belül bármilyen birtokosra is utalhat, ezért szükséges mellette az aktuális birtokos megjelölése a birtokos jelző segítségével.

mi jelző

Többes szám harmadik személyű birtokos esetén nincs is teljes számbeli egyezés a birtokos és a birtok között: a fiúk könyve, az ő könyvük.

Ugyancsak nincs egyeztetés — de ez már a személybeli egyeztetésre is kiterjed — akkor, ha a birtokos jelző szerepét a maga névmás tölti be: a magam könyve, a magad könyve stb.

mi jelző

A fenti esetekben a birtokos és a birtokszó bár kapcsolatban vannak egymással, birtokos szerkezetet alkotnak, viszonyuk nem annyira szoros, mint a korábbi jelzős szerkezetek tagjaié. Erre utal az a tény is, hogy az idézett mondatokban a többes szám 3.

mi jelző

Az ún. A birtokos részeshatározó a birtoklást kifejező részeshatározóhoz hasonlóan kétpólusú bővítmény, hiszen egyrészt kapcsolódik birtokszavához, másrészt viszont az állítmány bővítményeként jelenik mi jelző. A birtokos jelző is lehet halmozott Pista és Jóska háza vagy többszörös a kert virágainak az illata. Az értelmező 1.

mi jelző

Az értelmező fogalma Az értelmező mindig alaptagja, az értelmezett szó után áll, vele szám, viszonyrag esetleg birtokjelnévutó tekintetében is megegyezik, azaz az értelmező és az értelmezett között számbeli és esetbeli egyezés, egyeztetés van.

Az értelmező rendszerint szünettel mi jelző el értelmezett szavától, alapvetően kéthangsúlyos szerkezet. Az értelmező utólag értelmezi a jelzett szóban megjelölt dolgot minőségi, mennyiségi jegyének, birtokosának vagy a vele azonosított dolognak a megnevezésével. Ennek alapján az értelmezőt a nyelvtani hagyomány a jelzőkhöz sorolja, hiszen a minőség, mennyiség és a birtokos megjelölése a jelzők alapvető funkciójához köthető.

  1. Magyar Nyelvőr thebeercellar.hu - – Balogh Judit: A jelző és az értelmező
  2. A JELZŐ ÉS AZ ÉRTELMEZŐ

A jelzős szerkezetekhez közelíti az értelmezős szerkezetet az a tulajdonsága is, hogy alany-állítmányi szerkezetből levezethető, illetve azzá átalakítható. Az értelmező mindig szabad bővítmény.

Az értelmező fajtái Nyelvtanaink az értelmezős szerkezeteknek két alapvető típusát szokták megkülönböztetni. Az első típus az úgynevezett hátravetett jelző, azaz a jelzős szerkezetnek megfelelő értelmezős szerkezet. Ezen belül elkülöníthetők egymástól a különféle jelzős kapcsolatoknak mi jelző értelmezők.