Személyiségi jogok

A valós kereseteket az interneten állapítja meg

A jogsértések megítélésének elsődleges szempontja a joghatósági kérdések tisztázása, amelyre adandó válaszok közül az Európai Unió Bírósága és az amerikai bíróságok gyakorlatának elemzése mellett Menthe alternatív elmélete is rávilágít az esetleges megoldás ok ra. A kibertér ugyanis egy olyan virtuális közeg, amely vonatkozásában nehezen értelmezhetőek a szuverén államok földrajzi határain alapuló joghatósági szabályok.

Reed álláspontjával egyetértve, nem tartom azonban elfogadhatónak azt az idealista felfogást, miszerint az internet egy új, önálló joghatóság alapját képezi, amelyre nem alkalmazhatóak a fizikai világ szabályai. Másrészről nem tartom helyesnek az internet misztifikálását, összekeverve annak jelentőségét a jellegével, szerepével.

Fontos szem előtt tartani, hogy a jogi és általános kultúránk középpontjában álló Ember a kibertérben és a fizikai világban is ugyanaz. A védett jogtárgy a nyomtatott és az elektronikus sajtó esetében is ugyanaz.

Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása példákkal

Ha valakit rágalmaznak, akkor az elsődleges szempont az, hogy az ő személyisége sérül, és nem az, hogy milyen platformon követték el a jogsértő cselekményt. Véleményem szerint ebből a a valós kereseteket az interneten állapítja meg az Európai Unió elektronikus hírközlési szabályozásának alapját képező technológiasemlegesség elve itt is irányadó. Következésképpen — jelen írás témájából kiindulva — a személyiségi jogok védelméül szolgáló évszázados alapelvek, intézmények érvényessége nem kérdőjelezhető meg, alkalmazhatósága azonban már igen.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte az I—II. Az elsőfokú bíróság az I—II. A perköltség vonatkozásában a felperesek azt sérelmezték, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a Pp. Indokolása szerint az elsőfokú ítélet perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését a felperesek alappal sérelmezték fellebbezésükben, mert a Pp. Az ítélőtábla ezért mellőzte a felpereseket perköltség fizetésére kötelező — a jogszabállyal ellentétes — elsőfokú ítéleti rendelkezést.

Az internet — és különösen a World Wide Web — megjelenése és fejlődése a múlt század utolsó évtizede során az információmegosztás és -szerzés módszereinek, technikáinak jelentős átalakulását eredményezte. E jelenség következményeként számos jogintézmény fogalmának és alkalmazási körének újbóli meghatározása válik szükségessé, amikor a világhálón megjelenő társadalmi és kereskedelmi kapcsolatokra vetítjük azokat.

További fontos szempont, hogy a jogsértő tartalom elérhetősége immár nem a szerző döntésétől függ. Amíg a nyomtatott sajtó esetében a lap terjesztésének a köre alapvetően szerkesztőségi döntésen múlik, addig az internetes lapok olvasottsága kizárólag a felhasználók döntésén alapul, anélkül, hogy a szerkesztő előre tudhatná, mely országban fogják olvasni a kérdéses tartalmat.

Ismertetem az Európai Unió Bíróságának a továbbiakban: Bíróságvalamint az amerikai bíróságoknak a gyakorlatát, kiemelve a két rendszer alapvető különbségeit, valamint megemlítem Menthe alternatív elméletét is, amely szakít a territorialitás elvével. Az Európai A valós kereseteket az interneten állapítja meg Bíróságának gyakorlata 2. Brüsszel I. Ez alól azonban a rendelet kivételeket enged, nevezetesen ahol a per tárgya, vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő joghatósági okot kíván meg.

Ilyen különös joghatósági szabály alkalmazható a személyiségi jogok megsértése estén is. A rendelet 5. Mivel erre nézve a Brüsszel I. A brüsszeli testület ezt eleinte elutasítva úgy érvelt, hogy az 5. Ezért a Bíróság szükségesnek látta, hogy saját maga értelmezze, mi számít a károkozás helyének határon átnyúló jogviták esetében. Ezt először a Bier v. A Bíróság szerint — figyelembe véve mindkét hely szoros kapcsolatát az üggyel — nem lenne igazságos kizárni bármelyik kapcsolóelvet is a fentiek közül.

Ha ugyanis csak a kárt okozó cselekmény helyén lehetne perelni, akkor azzal tulajdonképpen értelmetlenné válna az Egyezmény által létrehozott különös párhuzamos joghatóság, hiszen főszabály szerint az alperes lakóhelyén mindig lehet perelni, márpedig ez leggyakrabban egybeesik a károkozó cselekmény helyével. Ha pedig csak azt a helyet fogadná el a Bíróság, ahol a kár, sérelem valójában bekövetkezett, és a károkozó cselekmény helye nem az alperes lakóhelye, akkor nem lenne mód perelni egy olyan államban, amely igen szoros kapcsolatban van az adott üggyel.

Account Options

Ez pedig nyilvánvalóan ellentétben állna az Egyezmény azon elvével, amely szerint az ügyhöz legszorosabban kötődő fórum előtt kell kereskedéssel lehet pénzt keresni rajta ügyet elbírálni.

A Shevill-ügy Írott sajtó által elkövetett rágalmazás ügyében a Bíróság először a Shevill v. Press Alliance SA. Fiona Shevill brit állampolgár pert indított Nagy-Britanniában rágalmazás miatt a francia Press Alliance SA ellen, amiért az a tulajdonában álló France Soir egyik cikkében valótlanul állította, hogy érintett egy nemzetközi kábítószer-hálózat működtetésében.

Miután az alperes vitatta az angol bíróságok joghatóságát az ügyben, a Lordok Háza előzetes döntéshozatali eljárás keretében a Bírósághoz fordult, kérelmezve a kár bekövetkeztének helyére vonatkozó értelmezést a személyiségi jogok megsértésének esetén.

A Bírósághoz beérkezett észrevételek közül érdemes kiemelni a brit álláspontot, amely szerint joghatósággal egyedül a publikálás helye szerinti állam rendelkezik, ugyanis egy jogsértő tartalmú cikk megjelenésekor azonnal bekövetkezik a kár, tehát felesleges a károkozó cselekmény helye és a kár bekövetkeztének helye közötti különbségtétel.

Azonban van egy alapvető különbség a média útján elkövetett nem vagyoni károkozás és a Bier v.

a valós kereseteket az interneten állapítja meg

Egy több tagállamban terjesztett sajtóorgánum, így a France Soir esetében is a kár bekövetkezésének helye nemcsak egy államhoz kötődik, hanem minden olyan állam területéhez, ahol az újságot terjesztik.

Mindazonáltal, amennyiben minden államban, ahol az újság megjelenik, perelni lehetne, nagyban növekedne a forum shopping kockázata, ami az Egyezmény céljaival nyilvánvalóan ellentétes lenne.

Ezért a Bíróság úgy döntött, követve a fent említett főtanácsnokok véleményét, hogy a kár bekövetkeztének helye szerinti országban csak az adott államban bekövetkezett kárért lehet perelni, ellentétben a károkozó tevékenység helyével szerkesztőség székhelyeahol viszont a teljes kár megtérítését kérheti a sértett a nemzeti bíróságtól.

a valós kereseteket az interneten állapítja meg

Érdemes itt megjegyezni, hogy az ügy elbírálásakor a tagállamok jogában eltérő módon volt szabályozva a sajtó által határon átnyúlóan megvalósított személyiségi jogi jogsértés kérdése. A Bíróság — Darmon és Léger főtanácsnokok indítványait követve — a francia joggyakorlatban meggyökeresedett modellt vette át.

A megjelenés helye ugyanis nyomtatott sajtó esetében a kiadó által meghatározott, így az előre tudja, hogy mely államoknak lehet joghatósága az ellene indított esetleges perekben.

Scratch

Az eDate Advertising és Martinez-ügyek A Bíróságnak ig kellett várnia, hogy a Shevill-ügyben hozott ítélet alkalmazhatóságát megvizsgálja egy olyan médiapiacon, amely komoly változáson ment át, és amelyben a nyomtatott sajtó gyorsuló ütemben adja át — ha valószínűleg nem is véglegesen — a helyét az interneten hozzáférhető online médiának.

Tette mindezt ráadásul két ügyben egyszerre, amelyeket — a kérdések hasonlósága miatt — összevontan tárgyalt.

A magát sértettnek érző és ban feltételes szabadlábra helyezett felperes egy német bírósághoz fordult, kérve, hogy az tiltsa el a kérdéses osztrák portált a róla szóló információk terjesztésétől Németország teljes területére kiterjedően, és kötelezze nem vagyoni kárának megtérítésére.

Az osztrák alperes azonban vitatta a német bíróságok joghatóságát, aminek hatására a német Bundesgerichtshof előzetes döntéshozatali kérelemmel fordult a Bírósághoz.

A Martinez v. Az internetes portál a pár kapcsolatát ecsetelte, hivatkozva Martinez Robert nevű édesapjának nyilatkozataira is.

a valós kereseteket az interneten állapítja meg

Az eDate-ügyhöz hasonlóan az alperes itt is vitatta — az adott esetben francia — joghatóságot, így a TGI de Paris is a Bírósághoz fordult, kérve, hogy értelmezze a ben hatályba lépett Brüsszel I. A Bíróság a két ügyet összevontan tárgyalta, tekintettel arra, hogy a kérdések mindkét esetben a Shevill-ügyben hozott ítélet alkalmazhatóságára irányultak egy olyan közegben, mint az internet. A Bíróságnak a jogtudományt az utóbb időben egyre inkább foglalkoztató, de eddig e fórumon még fel nem merült, alábbi kérdésekben kellett döntenie.

A járási hivatalok döntései elleni fellebbezést Budapest Főváros Kormányhivatala bírálja el az egész országra kiterjedő illetékességgel.

A honlapnak célzottan a bíróság államának internetfelhasználóit kell céloznia, vagy elegendő, hogy a honlapról letölthető információk objektív kötődést mutassanak a bíróság államához? A letöltések abszolút értékben vett vagy az említett oldal teljes látogatottságához viszonyított száma mérvadó?

Az ügyben eljáró Villalòn főtanácsnok véleménye szerint a Shevill-ügyben hozott ítélet alkalmazhatóságával kapcsolatban figyelembe kell venni az internet mint platform eltérő jellegzetességeit, így különösen annak interaktív jellegét, valamint a klasszikus értelemben vett terjesztés és letöltés közötti különbséget.

Mindazonáltal tekintettel kell lenni a technológiasemlegesség elvére is, azaz a Bíróság nem összpontosíthat kizárólag az internetre mint eszközre, hanem válaszának érvényesnek kell lennie minden kommunikációs eszközre.

Joghatósági kérdések az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések esetén*

Ez a körülmény abban az államban merül fel, ahol a jó hírnévhez vagy a magánélethez való jog a valós kereseteket az interneten állapítja meg és bizonyos információ vagy adott vélemény közlésének önmagában vett értéke erőteljesebben jelenik vagy nyilvánul meg, az esettől függően.

Ez az az állam, ahol a személyiségi jog jogosultját az adott esetben a legnagyobb mértékű kár érte. Ezen a helyen láthatja leginkább előre a károkozó, hogy a jogsértés esetlegesen bekövetkezhet, következésképpen fennáll a kockázata, hogy alperessé váljon.

Ebben az értelemben a súlypont az a hely lesz, ahol az igazságszolgáltatás a legkedvezőbb helyzetben van, ami lehetővé teszi, hogy a szóban forgó érdekek konfliktusát teljeskörűen értékelje. Nem tisztázott azonban, hogy mi történik, amennyiben az alperes lakóhelye, tartózkodási helye ismeretlen. Márpedig az interneten elkövetett jogsértések esetében az elkövető — mivel könnyen burkolózik az anonimitás homályába — valós tartózkodási vagy lakóhelye gyakorta nem ismert.

Cornelius de Visser-t ben perelte be egy német nő, amiért az meztelen képeket tett fel róla az internetes honlapjára. A német bíróság a Bírósághoz fordult — többek között — arra keresve a választ, hogy vajon a Brüsszel I. A Bíróság a Az ítélet azért bír jelentőséggel a téma szempontjából, mivel eszerint a Brüsszel I. Ez esetben a Rendelet főszabályaként érvényesülő, az alperes lakóhelye szerinti joghatóság természetesen nem állapítható meg, aminek következtében a felperes a teljes kár megtérítése a valós kereseteket az interneten állapítja meg igényét csak különös joghatósági szabályok alapján érvényesítheti, azaz abban az államban perelhet, ahol az — eDate-ügyben kifejtett — érdekeinek központja található, vagy ahol a jogsértő tartalmat közzétevő honlap székhelye található.

Mára egy internetes személyiségi jogi jogsértés esetén perelni lehet  i  a felöltés helyén,  ii  a letöltés helyén az ott elszenvedett kárért, valamint  iii  ha a valós kereseteket az interneten állapítja meg utóbbi a felperes érdekeinek központja, akkor a teljes kárért.

A Bíróság egy esetben sem revideálta korábbi, eltérő kontextusban hozott ítéleteit, csupán kiigazító, új tartalmi elemekkel bővítette a Rendelet 5. Véleményem szerint azonban az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértések esetén a Shevill-ügyben kidolgozott mozaikelv internetes környezetben való alkalmazhatósága meghaladott. Egy internetes tartalmat minden tagállamban el lehet érni már a feltöltés pillanatában, így minden államban de facto megvalósulhat a jogsértés.

Már a Shevill-ügyben eljáró Bíróság is ahhoz kötötte a joghatóságot, hogy az újságot az adott tagállamban terjesszék, és nem ahhoz, hogy ott olvassákazt. Az eDate A valós kereseteket az interneten állapítja meg ügyben azonban a Bíróság ezt a szál kereskedési vételhez úgy vette át és ültette internetes környezetbe, hogy nem vette kellőképpen figyelembe az internetes hozzáférés és terjesztés közötti különbséget.

Márpedig nem elhanyagolható, sőt a mozaikelv alkalmazhatósága szempontjából véleményem szerint döntő jelentősége van annak, hogy egy internetes tartalomhoz való hozzáférés alapvetően nem a szerkesztőség döntésén múlik, hanem az olvasóén, aki ráadásul maga is terjesztővé válik, amint megosztja az általa olvasott cikket az egyre népszerűbb közösségi portálokon. Igaz ugyan, hogy minden államban csak az ott bekövetkezett sérelem mértékéig lehet perelni, de ez — véleményem szerint — akkor is túlzó terhet rak a tartalom feltöltőjére, a potenciális alperesre.

2. Kísérletek a közérdekű kereset fogalmának definiálására

Felhozhatnánk ellenérvként, hogy miért perelne bárki is egy olyan államban, ahol alig ismert, így a kára is elenyésző, azonban érdemes figyelembe venni, hogy a mai globalizálódó világunkban egyre több — főleg jogi — személynek már nemcsak egy adott államhoz köthető az ismertsége, hanem többhöz, akár az egész világhoz.

E tekintetben véleményem szerint érdemes lenne mérlegelni, hogy — az eDate-ügyben kifejtett — felperes érdekeinek központja kapcsolóelv önmagában nem elegendő-e a felperes érdekeinek képviseletére, mellőzve annak lehetőségét, hogy minden államban az ott bekövetkezett kárért perelni lehessen.

További gondot jelent — bár ez nem kérdőjelezi a valós kereseteket az interneten állapítja meg a mozaikelv alkalmazhatóságának alapjait, csupán megnehezíti azt —, hogy az internetes jogsértések esetén bekövetkezett nem vagyoni károk felmérése sokkal nehezebb, mint a nyomtatott sajtó esetében, ugyanis míg ez utóbbi esetben a terjesztésre vonatkozó adatok alapján következtetni lehet, hogy hány emberhez jutott el a kérdéses tartalom, addig az interneten közzétett tartalmak esetében ez sokkal problémásabb.

Ismételve tehát: nem szerkesztőségi döntéstől függ, a valós kereseteket az interneten állapítja meg hol lesz elérhető a tartalom, hanem az olvasóktól, akik ráadásul közösségi portálokon, blogokon keresztül maguk is terjesztőivé válhatnak az adott tartalomnak, még nehezebbé téve a sérelem nagyságának megítélését. A valós kereseteket az interneten állapítja meg, hogy a honlapok üzemeltetői rendelkeznek azzal az adattal, hogy hányan kattintottak egy adott cikkre, azonban ezen olvasók lokalizálása, és így az adott államban elszenvedett kár megítélése szempontjából korántsem egyértelmű, ami ugyancsak felveti a sérelem államonkénti kiszámításának megvalósíthatóságát.

Az Egyesült Államok 3. Washington ügyben ezt a minimális kapcsolatot abban határozta meg, hogy az alperesnek ésszerűen előre kell látnia, hogy egy adott tagállamban perelhető lesz. Aktív—passzív honlap Az első mérföldkőnek számító eset az es Zippo Manufacturing Company v. Dot Com, Inc. Az itthon is ismert Zippo öngyújtókat gyártó, pennsylvaniai székhelyű Zippo Manufacturing Company beperelte jogtalan névhasználatért a kaliforniai székhelyű Dot Com internetes hírportált, amiért az a zippo.

A felperes keresetét a pennyslvaniai bíróság előtt nyújtotta be, ám ennek joghatóságát az alperes vitatta. A bíróság a minimum kapcsolat létezésének megállapításához egy ún. Mivel a Dot Comnak több mint háromezer pennsylvaniai előfizetője volt, a bíróság aktív honlapnak minősítette, és megállapította saját joghatóságát az ügyben.

Az ítélet pozitív hozadékának tekinthető, hogy a bíróság megpróbált egy rendszert felállítani, ami bizonyos előreláthatóságot teremt — szakítva az addigi ellentmondásos gyakorlattal — az interneten elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos ügyekben.

  • Személyiségi jogok - Mérték
  • Lehetőség az egyének között

A bíróságok a következő két-három évben konzekvensen alkalmazták a tesztet, 42  sőt a kanadai bíróságok is átvették azt. A hatásteszt A Zippo-ügyben kidolgozott csúszóskálatesztet — a fenti kritikákra tekintettel — a bíróságok től kezdve már egyre ritkábban alkalmazták, helyette inkább az ún. A teszt immár nem a honlapot, annak aktív vagy passzív jellegét helyezte fókuszába, hanem azt, hogy ténylegesen a valós kereseteket az interneten állapítja meg hatást fejtett ki adott államban  effects-based approach.

A hatásteszt alapját a Legfelső Bíróság es Calder v. Jones ügyben 48  hozott ítéletében fektette le. E szerint egy tagállam akkor állapíthatja meg joghatóságát egy a határain kívüli alperessel szemben, ha ez utóbbi 1 szándékos jogsértő tevékenysége 2  kifejezetten célozta az adott államot  targeting , amivel 3 kárt okozott a sértettnek. Az interneten elkövetett személyiségi jogi jogsértéssel kapcsolatban először a Blakey v. Continental Airlines, Inc. New Haven ügyben tett kísérletet a bíróság annak pontosítására, hogy mikor tekinthető egy honlap tartalma célzottnak egy adott állam tekintetében.

Az internetes újságnak egyértelműen a virginiai olvasóközönséget kell céloznia. Az azonban már nem egyértelmű, hogy a honlapnak magának, vagy csak a kérdéses cikknek kell célzottnak lennie. Egy egyedi elmélet: a territorialitás elvének elvetése Az európai és amerikai szabályozásban és gyakorlatban meggyökeresedett territorialitás elvét elvető Darell C. Menthe-hez fűződik az az elmélet, amely szerint a joghatóságot nem a feltöltés, a szerver, vagy a letöltés helyéhez érdemes kötni, hanem az elkövető állampolgárságához.

A nemzetközi felségterületekkel való analógiát Menthe szerint nem valamilyen fizikai hasonlóság teszi lehetővé, hanem az internet nemzetközi, szuverenitástól mentes jellege.